Upsz, újév óta nem írtam rólunk, pedig telnek a napok, jó gyorsan. Ábel közben 6-án betöltötte a kilenc hónapot.
Azóta kinőtt még 3 foga, fölül, így hatfogú lett, négy fent, kettő apróka lent. Harapdál, néha minket, de legtöbbször az ételeket, hisz szinte mindent eszik. De a krumplit nagyon szereti, mindenhogy. A napi ritmusa még mindig a régi, napi két alvás. Ezt sikerült még Szlovákiában is betartani, ahol 4 napot voltunk egy síparadicsomban, a Tátrában, apának ott volt munkája, és mi is vele tarthattunk. Egy jópofa kis fabungalóban laktunk, Ábel és Dani gyerek is élvezte. Bár sokat együtt nem játszottak, de "hidegen" sem hagyták egymást. közben még Sacit is meglátogattuk Budapesten, miután a Szülés valódi természete c. kiállításmegnyitón részt vettünk. (Fotó innen: http://csinti.prizmastudio.hu/rendezvenyek/kiallitasmegnyito2/index.html#50 )
Aznap sokat bumliztam vele a városban, nem volt épp hideg, így egy kardigán alábújt a hátamon. Másnap izomlázam lett a sok hordozástól, de nem baj, mert vettem Ábelnek pár új fajátékot, Montessori-tornyot, fazörgőt. És rendeltem a teszveszről egy doboz fakockát is, nagyon élvezi őket, az általunk épített várakat buzgón lerombolgatja, a kockákat dobálja, és eszi őket, vagyis rágogatja.
És sikerült most másodszorra is megtaknyosodnunk, mindketten. Kb. két hete voltunk először náthásak, és most ismét, szerencsére láztalanul. De rossz ilyenkor, meg vagy be van dugulva az orra, vagy folyik a taknya, kifújni meg nem tudja, szortyog nagyokat, és este van, hogy felébred sírva, mert alig kap levegőt. ilyenkor muszáj orrszívóval kiszívni az orrából a trutyit, mert akkor megkönnyebbül. Csak ez egy macerás, pontosabban egy elég szadista dolog, Ábel nagyon tiltakozik, le kell fogni, és üvölt közben, pedig nem fáj, de tényleg. De hát ez van. Muszáj az ő érdekében. Eddig csak Daniról hallottam, hogy az orrszíváshoz maga viszi oda az orrszívót és lazán tűri. Hiába na, a gyerekek nem egyformák, mint ahogy mi sem.
Közben egyre több mindent felér, és egyre magasabbra kell pakolni a dolgokat, mert mindenhová felcsimpaszkodik, felmászik, ahová fel tud, szerencsére már le is tud tolatni a kanapéról meg az ágyról, ezt teljesen magától tanulta, gondolom nem eshetett túl jól, hogy egyszer-kétszer fejre esett (majdnem). Nagyon ügyesen mozog, és egyre beszédesebb is, mondja, hogy "babba", "abba"," káj" meg mindenfélét karattyol. nagyon édes, ahogy utánoz, ahogy próbál integetni, meg a képzeletbeli barátjával veszekszik :) Vannak néha látogatóink, és a kenyérproblémánk is megoldódott, végre van kenyérsütőnk, finomabbnál finomabb kenyeret és kalácsot eszünk. Szóval minden rendben. csak épp beteg ne legyen, mert olyankor nyűgös, és az senkinek sem jó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése