AlternaTickers - Cool, free Web tickers

2009. augusztus 28., péntek

Az első ultrahang és egyebek

A két csík megjelenés után, hétfőn már mentem is dokihoz, hogy megnézzük ultrahanggal, mi van a pocakban. Bevallom, kicsit izgultam, hogy ne méhen kívüli legyen, és rendben legyen minden.  Rendben is volt, a doki megállapította, hogy kb. 5 hetes terhes vagyok, de még csak egy pici petezsák látszott a monitoron. Mindenesetre megnyugodtam, hogy láthattam Pintyőkét, Kedves így nevezte el, nemétől függetlenül. Egyelőre csak én láttam, Kedves addig kint várakozott,  majd örömmel vette tudomásul most már az igazi jó hírt. A doki Székely István főorvos, igazából még most sem tudok róla semmit, mert azóta sem találkoztam vele. Szeptember 7-én megyek hozzá a következő UH-ra, majd akkor reményeim szerint sokkal többet fogok tudni és látni  a piciről, aki bennem növekszik. Bába-néni megígérte, hogy megbeszéli a doktor Úrral, hogy a Mester utcába járjak terhesgondozásra , és ne a magánrendelőjébe, mert ott sokat kell fizetni neki, remélem beleegyezett. Ez is kiderül 7-én. Közben augusztus 5-én elmentem vérvételre, na erre voltam még nagyon kíváncsi, hisz majd egy éve vega vagyok, és szerintem megfelelően táplálkozom, de az eredményektől vártam, hogy alátámasszák ezt. Nem csalódtam, minden rendben volt, és ez újabb jóérzéssel töltött el.
Ezután 10-én elmentünk Ozorára, ami nagy élmény volt még teljesen józanul is, sőt, mondhatni más élményt adott kicsit. Az a legjobb, hogy nincs hányingerem, émelygésem, rossz közérzetem, így jól bírtam, csak nappali műszakban buliztam, és távol a dübörgő hangfalaktól. Pintyőke érdekében mindent, mostantól ő van számomra első helyen :) Csak az volt vicces, hogy minden 20 perc - félórában el kellett menni pisilni, lehetséges, hogy lent tapadt meg, és nyomja a hólyagomat a babám. Üsse kő, kibírom. A tünetek közül még a fáradtság, ami jelentkezett, napközben álmosabb vagyok, mint máskor, és ha leteszem a fejem, rögtön képes vagyok elaludni. Szerencsére pihenhetek kedvemre, munkán kívül egyelőre nincs más dolgom. A melleim is nőttek és érzékenyek, és estére felpuffad a hasam, de ez is normális így az első trimeszterben.  Reggelre nagyon éhes vagyok, így rendszeresen reggelizem. Nagyon kívánós nem vagyok, azt eszem, amire épp kedvem van, de ez eddig is így volt. A szervezet jelzi, mikor mire van szüksége, csak figyelni kell rá. Most még gazdag a piac, rengeteg a gyümölcs, amiből sokat is eszem, most a nektarinra kattantam rá , de a szőlő, körte, alma, minden jöhet, falom őket, és hálistennek, sikerül sok vizet is innom. Ezelőtt sokszor nem ittam eleget, úgy látszik, ilyenkor a szervezet nagyon diktálja, mit kell tenni, mit kell enni :).
Túl sok vitamint nem szedek, folsavat és magnézium B6-t meg kalciumot, igyekszem inkább a táplálékból beszerezni a szükséges tápanyagokat. Amúgy sem vagyok a vitaminok híve, talán még a vas és jódpótlást kell megoldani, több halat enni, és sok olyat, amiben sok a vas. Olvastam a Vegagyerek blogban, hogy van egy természetes gyümölcsalapú vastartalmú étrendkiegészítő ital dr. Steinberger Eisenblut Plus, lehet, kipróbálom, ha szükség lesz rá. Majd meglátjuk.
Most várom a szeptember 7-ét, hogy ismét láthassam Pintyőkét, állítólag tarkóredővizsgálat is lesz, ami a down -kór szűrése. Úgyhogy megint van miért izgulnom, no nem nagyon, csak picit, amennyire normális. Ugyanakkor tervezek még elmenni egy komplex genetikai vizsgálatra, és babamozira, ahol 4D UH-al lehet követni  a baba mozgását, és képet is kapok róla. Már alig várom.

2009. augusztus 20., csütörtök

Az a kétcsíkos július 29-e

Nem ok nélkül hoztam létre ezt a blogot. Már többször próbálkoztam vele, de valahogy mindig meguntam, vagy épp nem szerettem volna közzétenni azt, ami velem történik. Nos, ezúttal nyomós okom van rá, és szeretném igazán kitartóan leírni, beszámolni arról, ami velem történik mostanában, és soha nem volt még.
Július 29-én , szerdán, mikor már kb. 10 napja nem jött meg a havim, Kedvesem tanácsára vettem egy terhességi tesztet, és csak úgy lazán, minden izgalom nélkül (nem mint ezeddig), rápisiltem. Aztán láss csodát! Szempillantás alatt két csíkot mutatott, alig hittem a szememnek...ezek szerint megfogant bennem az első babám, az első gyermekem.......Várandós vagyok, áldott állapotba kerültem, és őszintén megvallom, akármennyire is vártam már, mégis meglepődtem. Ott volt egy barátnőm is, meg a kislánya, és ott volt a Kedves, akihez boldogan futottam oda a kétcsíkos teszttel, igencsak meg volt lepődve.
Érdekes, már vagy 9-10 hónapja rajta voltunk a babaprojekten, mégis olyan hihetetlennek tűnt.....hihetetlenül csodálatosnak.
Rögtön számolni kezdtem, a magzatom öthetes volt épp a hagyomyányos 40 hetes számítás szerint. Aznap még az indiai Nagykerben is voltunk, majd a Tabánba is kinéztünk, ahol elújságoltam egy ismerős bába-néninek, akivel meg is beszéltük azon nyomban, hogy a rákövetkező hétfőn elmegyek hozzá a nőgyógyászatra, és megbizonyosodhatok, hogy a két csík igazi kis kezdődő életet rejteget.
Végre küldtek egy kis lelket nekünk föntről, már annyira vártuk. Mindent megteszünk majd, hogy ne bánja meg, hogy eljött közénk, minket boldogítani.