Ideje már, hogy magunkról is, Ábelről is írjak. Most, hogy túl vagyunk z első nyáron, amit Ábellel töltöttünk, és ami életem legszebb nyara :)
Ott tartottunk, ugye, hogy bújik a foga...ami még mindig nem bújt ki egészen, de most szünet van. Kb. egy hónapja utaztunk haza a szüleimhez, repülővel. A felszállásnál sírt Ábel, de csak azért mert már éhes volt, és nem tetszett neki, hogy be kell kötni. Aztán felszálltunk, és sikerült felállni vele, megszoptatni, el is aludt. A nagy kalandot átaludta. Mégpedig azt a helyzetet, hogy már épp leszálltunk volna szülővárosomban, amikor hirtelen nagy turbóval visszaszálltunk a levegőbe, és sokáig nem tudtuk, mi a helyzet, a repülő rázkódott nagyon. Aztán később bemondták, hogy egy hirtelen jött nagy viharral együtt érkeztünk, és a nagy oldalszél lesodort volna a pályáról, ezért inkább visszaszálltunk, majd elvittek a kolozsvári reptérre, ahol a repülőn vártunk kb. egy órát, majd szerencsénkre nem kellett buszozni, visszahoztak repülővel Vásárhelyre. Így értünk haza, ahol a szüleim már könnyes szemmel és izgatottan vártak. Ábel otthon is nagyon jól érezte magát, állandóan körülrajongták, különösebben nyűgös sem volt. Örülök, hogy maradt valami a gyerekemből, annyira zabálták :))) Jártunk a hegyekben is, ott nyaraltunk egy hetet, gyönyörű időnk volt, eső nem esett, és a kánikulát sem éreztük ott fent a fenyvesek között. Ábel jókat aludt a hegyi levegőn, erősödött, nőtt. és ami nagyon jó volt, főleg nekem, hogy moshatóztunk napközben, de kakis pelust nem kellett mosni, mert Ábel a bokrokat trágyázta :) Találkoztunk rokonokkal, ismerősökkel, régi osztálytársammal, akinek ugyancsak van egy kisfia, össze is eresztettük őket, cukik voltak. Szereztem új ismerősöket is. Aztán két hét után visszajöttünk, hát nekem nem esett jól Pest a tiszta természet után...De az jó volt, hogy újra együtt lehettünk mind a hárman. Ábel még körülbelül egy hétig nagyon nyűgös volt, állandóan kiabált, nem sírt konkrétan, hanem ordított, és nagyon nem segített semmi, csak ha felvettük, így aztán magamra kötöttem, úgy takarítottam, főztem, teregettem...mostanában így végzem a házimunkát, Ábel meg nagyokat alszik rajtam, nagyon szereti, nézelődik sokat, tanulja az Életet :)
Mászni még nem mászik, de nagyon gyakorolja, kitolja a felsőtestét, a popóját is, de még csak nagyon rövid ideig állt négykézláb. Helyváltoztatásra pedig gurulással képes. Annyira, hogy figyelni kell, mert a múltkor is már a matrac szélén lógatta le a kezét, és kaparászta a parkettát az ujjacskáival, pedig eléggé messze tettem a matrac szélétől, körbe kell párnázni :) Reggelente mostanában, miután felébred, kurjongat, cérnavékony hangon síkítozik és simogatja az arcunkat, babrálja a ruhánkat, mindent megtesz, hogy felébredjünk. Egy kis idő múlva kiviszem kakilni, átpelenkázom, aztán rövid idő után alszunk is tovább. Így tudunk 10-11-ig is aludni. Nem vagyunk kialvatlan szülők :) (még). Hallása kitűnő, a legapróbb hangra is felfigyel, és ez sokszor szopiközben is megesik, így szopizik, hall valamit, abbahagyja, majd szopizik tovább. Még kizárólag csak anyatejen él, van bőven. Az ételek után nem érdeklődik különösebben, de megnéz jól magának, amikor eszünk. A szem-kéz mozgása is rendben van, célírányosan nyúl a játékok után és megragadja őket. Izgő mozgó kisbéka, állandóan mozog valamije, de ha megunja a helyzetet, vagy valami nem tetszik neki, rögtön hangot ad nemtetszésének, és változtatni kell rajta. Hogy hány kiló, azt még nem tudom, rég mértük, csütörtökön megmérjük majd a védőnőnél, szerintem már 8 és fél kg lehet, elég súlyos. Nem kövér, de jól fejlett, masszív baba. és ami a legújabb: levágtuk a haját. Már annyira hosszú volt, belógott a szemébe, és el volt nőve nagyon hátul is. Így hát megkértük Emit, és ollóval hipsz-hopsz levágta neki, forgata a fejét közben, de Emi ügyesen forgatta az ollót :) hagytunk egy tincset neki jobb oldalon a füle mögött, mint a Jedi lovagoknak, reméljük, belőle is Jedi lovag-lesz. De legalább galaxis-stoppoló :)))) vagy talán megépíti majd a zűrhajót? :)))) Na jó, tényleg cuki így is, az új séróval, kicsit fiúsabb lett, de ennivaló. Sokat mosolyog, és csudálatos az életünk vele. Most hirtelen nem jut eszembe más...majd bepótolom :)
Anyukával pisztácia Zsömbiben:
Nagynmamával natúr Manducában:
Nagypapival Manducában hintán:
Nagyszülőket szórakoztatom:
Anyucival fekvős:
Nagymami puszija:
Hunorral fekszünk:
Hunorral legelünk:
Vasárnap pedig kirándulni voltunk Nagykovácsi fölött Nagy - Szénáson. Szerencsénk volt, mert egész héten esett az eső, vasárnapra meg szép napsütéses időnk lett, nagyon jó volt kirándulni. Nem nagy túra, de babákkal pont jó volt. Ábel apuci hátán utazott, bámészkodott és nagyokat aludt, majd legelészett a fűben és Sacival beszélgettek, még a haját is meghúzta :D Olyan aranyosak voltak, mi csak nevettünk, de nem kinevettük, hanem a gyönyörűségtől kacagtuk :) Ettünk, ittunk, gombát szedtünk, pillangóra vadásztunk, imádkozó sáskát néztünk, játszótereztünk, és a nagykovácsi kastélyt is meglátogattuk. Ábel nagyon szereti, ha akció van, és mi is szeretünk kimozdulni. Ha szép ősz lesz, akkor megyünk még!
