És igen! El sem hiszem, hogy Ábel mááár 3 hónapos, és már megint azt kell mondanom, milyen gyorsan telik az idő. Mostanában még annyi időm sincs ide posztolgatni, egyre jobban igényli a személyemet a kisfiam, és én szeretek vele lenni. Pár nappal ezelőtt mértük meg, Ábel 6570 gr, 64 cm hosszú, és 40-es fejkörfogata van. Az 56-os kisruhákat már kinőtte, az ölemből is kinőtt. No és a haja, hááát, csudanagy haja van!!! Még mindig csak anyatejen él, akkor eszik, mikor kér, ha éhes, ha szomjas, igény szerint, hálistennek, van elég tejcsi. Éjszaka jól alszik, este fél 9- 9 körül alszik el, egyszer szopizik körülbelül fél egy, egy körül, majd valamikor hajnalban, 4-5 óra körül, de mivel még mindig együtt alszunk, fogalmam sincs a pontos időről, mindketten félálomban vagyunk olyankor, és reggel néha nem is emlékszem, szopizott-e. Nem kelek fel, valamilyen csoda szernzoraim vannak, melyek jelzik, hogy Ábel szopizna, ő ilyenkor csukott szemmel elkezdi forgatni a fejét, valószínű ezt érzékelem, hallom meg, magamhoz húzom a sötétben - félhomályban, rácsatlakozik a cicire, ő szopizik, én alszom tovább, majd mikor jóllakott, lefordul, és alszik tovább. Mindez nagy csendben, sohasem sír föl. Éjszaka már nem is kakil, csak reggel 7 órakor, olyankor felkelek, megkakiltatom (EC-zünk, erről később), és legtöbbször alszunk tovább. Volt már oylan, hogy délben 12-kor ébredtünk újra.....mint a hétalvók. Nappal keveset alszik, ha mellette maradok, akkor többet is, de két óránál többet ritka esetben. Reggel nagyon sokat mondikál, gőgicsél, kurjongat, és rengeteget mosolyog, tócsává olvadunk tőle, annyira ééédes, cukipofa, hangosan nevetni is szokott, ha beszélnek hozzá, és nevetnek neki. Múltkor Dobogókőn egy néni nagyon megnevettette :))) Egy jó hete tartja a fejét.



Nagyon élvezi, ha ülésbe húzom, alig akar visszafeküdni, és a kezeit is elkezdte nézegetni, és már meg - megragad tárgyakat, főleg szopizás közben játszik a "rongyommal", a ruhámmal, vagy pólómmal, de van, mikor a melltartóba csimpaszkodik bele. A zörgőket még elengedi, ha kezébe adom. Már nincs sok a hasraforduláshoz, még egy kis löket kell neki, sokat gyakorolja, és úgy tűnik, mérges, ha nem sikerül :))) Mostanában már batyuban utazik a hátunkon, és azt is szereti, simán bealszik.
Erről is írok majd, mert érdekes tapasztalataink vannak. Röviden összefoglalva kb ennyi a fejlődésről.......egészséges, tündéri kiskölök. Isten éltessen sokáig drága kisfiam!
Ui.: Ezt tegnap este írtam. Ma reggeli sikerélmény, hogy egyedül átfordult a hátáról a hasára, és azóta is folyton gyaklorolja :))))