Legyen szabad!

TÉVHITEKTŐL A TÉNYEKIG AZ OTTHONSZÜLÉSRŐL 

TÉVHIT: Magyarországon nem felel meg az infrastruktúra az otthonszülés bevezetéséhez. 

TÉNY: Ennek ellentmondó adat például: Magyarországon 2007 áprilisában a mobiltelefon előfizetők száma meghaladta a lakosság számát. Az utak járhatóak, a csatornázás és a közművesítés is meg oldott Magyarország jelentős részén. 

TÉVHIT: A bábának nincs fölszerelése.

TÉNY: Két bőrönddel járnak a bábák, a tartalmuk megfelel a nemzetközi kívánalmaknak (oxigénpalack, infúzió, gyógyszerek, szívhanghallgató, gátmetsző olló, varróanyagok stb.). 

TÉVHIT: A bába nem tud gátmetszést csinálni.

TÉNY: A bábák elvégezték a szülésznőképzőt, ahol megkövetelik, hogy tudjon gátmetszést csinálni és azt összevarrni. A bábák a szülésznői alapokra plusz elméleti és gyakorlati ismereteket is szereztek. 

TÉVHIT: Nagy a fertőzésveszély. 

TÉNY: Otthoni körülmények között a fertőzés veszély sokkal kisebb, mert az újszülött abba a közegbe érkezik, amire szervezetének már az édesanyja hasában volt módja fölkészülni. Ha születésházban, nem pedig az otthonában születik, akkor is a kórházhoz viszonyítva jelentősen kisebb fertőzésveszélynek van kitéve, mert a kórházban tenyésző, ellenálló baktériumtörzsekkel a születésházban nem találkozik. 

TÉVHIT: Az otthonszülés veszélyesebb, mint a kórházi szülés.

TÉNY: A nemzetközi szakirodalmi adatok azt bizonyítják, hogy amennyiben a várandósság kis kockázatú, a tervezett, bábával kísért otthonszülés ugyanolyan biztonságos, mint a szakorvosi felügyelettel zajló kórházi szülés. A születés körüli halálozás előfordulási gyakoriságában sincs különbség. A kórházban azonban a műszeres beavatkozások és a szövődmények előfordulási gyakorisága statisztikailag jelentősen nagyobb. 

TÉVHIT: Hatalmas budai villa, villany és fűtés nélküli beázott pincehelyiség, sok pénz, ezoterikus alapokon nyugvó agymosás, fölcserélik a biztonságot gyertyafényre. 

TÉNY: Az információs hetek egy budai villa pincéjéből kialakított kétszobás lakásban zajlanak, ahol villany és fűtés, több mellékhelység van. Az információs hét, ami körülbelül ötven óra, nullától 50 ezer forint plusz áfába kerül (számla ellenében). Ez családi és örök bérlet, tehát nem egy főre és nem egy várandósságra vonatkozik. A hét alatt megismerik a kórházi beavatkozások céljait és eredményeit, az otthonszülés és a kórházi szülés kockázatait, azaz, magának a szülésnek a kockázatait. 

Szó van a várandósság lelki oldaláról, az újszülött első napjairól, a szülés testet-lelket érintő folyamatairól, a szoptatásról, van gáttorna, filmvetítés, van személyes találkozás a bábákkal és van egy tizenkét órás csoport pszichológus vezetésével. Ezen kívül az egész várandósság alatt 0-24 órában telefonon elérhetőek a bábák, akár testi, akár lelki panasszal kereshetők. A szülésre magára, nem pedig otthonszülésre készítünk föl. 

TÉVHIT: Felelőtlenség, divathóbort, anyai önzés az otthonszülés.

TÉNY: Kezdetben kizárólag fölsőfokú végzettségűek szültek otthon, mára már minden társadalmi réteg megjelenik. Sokan keresnek más utat rossz kórházi tapasztalat miatt, de sok először szülő is van. Általában részt vesznek a hivatalos terhesgondozáson, tájékozódnak. Az információs héten is arra biztatjuk őket, hogy máshonnan is gyűjtsenek információkat, hogy felelősségteljesen tudjanak dönteni a szülés módjáról és helyéről. Az a tapasztalatunk, hogy elsősorban a baba testi-lelki egészsége, másodsorban a szülés élménye és a bánásmód a mérvadó tényező a választásban. 

TÉVHIT: Hollandiában a ház előtt áll a mentő. 

TÉNY: A bábák biciklivel járnak szüléshez, mentő nem áll a ház előtt. 

LEGYEN SZABAD!

Egy reggeli beszélgetés Feldmár Andrással

Egy reggeli beszélgetés Feldmár Andrással from kecsua csomó on Vimeo.

12 pont

1. 10 éve Magyarországon minden 3. napon születik otthon egy egészséges újszülött szaksegítséggel.

2. A magyarországi szaksegítséggel kísért otthonszülés 22 éve alatt több mint 3500 szülésből egyetlen édesanya sem halt meg, míg kórházban Magyarországon minden évben halnak meg édesanyák szüléssel kapcsolatban és ezen halálozások több mint fele császármetszéshez köthető. 

3. A ma Magyarországon otthonszülők túlnyomó többsége nagycsaládos, míg kórházban szülő nőtársaink zöme legfeljebb egy vagy két gyermeket szül.

4. Az otthon szült nők körében a gyermekágyi depresszió nem fordul elő, vagy ha nagyon ritkán mégis, akkor enyhe lefolyású, míg a kórházban szülő nőknél ma Magyarországon már súlyos népbetegség méreteit ölti.

5. A mai otthonszülés nem visszalépés ősanyáink idejébe, hanem előrelépés, ami azon alapszik, hogy egy európai országban, mint Magyarország, az egészségügyi és szociális háttér lehetővé teszi, hogy a szülés túlélése mindkét fél részére az alap legyen és nem a végcél. Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy továbblépve a puszta fizikai túlélésen az egészség többi összetevőjével is foglalkozhatunk. Erről a jogos és szükséges továbblépésről szól a mai magyar otthonszülés, és nem a szülés helyszínéről.

6. Az a szemlélet, hogy a szülésben túl kell lépni a puszta túlélésre való törekvésen nem csak az otthonszülők jogos elvárása, hanem minden kórházban szülő nőé is, ezért nem nevezhetjük az otthonszülést csak évi néhány száz nő magánügyének.

7. Azt az egészségügyi protokollt, amiben az élettani várandósság, szülés és gyermekágy mint az élet egyik kiemelkedő természetes folyamata szerepel, amelyet a szaksegítségnek személyre szabottan támogatnia kell a beavatkozások minimalizálásával, nevezünk bábai modellnek, szemben az orvosi, beavatkozásközpontú modellel.

8. Mind a WHO ajánlásai, mind a 2005-ös EU direktíva arra utasítja Magyarországot, hogy az élettani szüléseknél a bábákat hagyja önállóan tevékenykedni kórházon belül is, de 5 év alatt Magyarországon ennek még az első lépései sem történtek meg. Ezek a szükséges első lépések lennének:- az önálló bábai/szülésznői szakma elismerése szakmakóddal- saját, orvosoktól független szakmai felügyelete a bábai/szülésznői munkának saját szakmai kollégium által- ráképzési lehetőség azok számára, akik önállóan akarnak dolgozni kórházon belül vagy kívül.

9. Ha az otthonszülés bábáinak megadják az önálló szakma jogát, akkor meg kell adniuk a kórházban dolgozó szülésznőknek is, ami pedig az egész magyarországi szülészeti ellátás mélyreható reformját vonná maga után. Ez anyagi és presztízsveszteséggel jár az orvosok részéről, ezért igyekeznek megakadályozni. Ebben támogatja az orvosokat a gyógyszeripari lobbi, mivel nyilvánvaló, hogy az otthoni szülés sokkal költséghatékonyabb és olcsóbb. Csak emiatt a mögöttes érdek miatt lehetséges, hogy évek óta minden tiltakozás ellenére ellehetetlenítik a kórházi ambuláns szülést is azzal, hogy a szülésért járó pénzt sem kapja meg a kórház, ha a szülő nő nem veszi igénybe a kórház hotelszolgáltatását.

10. A reformok megakadályozásának leggyakoribb eszköze a félretájékoztatás és a tudományos eredmények meghamisítása. Ez történt a legutóbbi híradásokban olyan sokat emlegetett Wax-tanulmány (http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20598284) esetében is, ahol politikai indíttatásból, a tudományhamisítás minden eszközét bevetették: 1970-80-as évekből származó adatokat használtak fel, kis esetszámú tanulmányokat vetettek össze nagy esetszámúakkal egyenrangúan, eltérő szabályozáson alapuló ellátásokat vetettek össze egyenlőként és a legsúlyosabb, hogy a tervezett és a tervezetlen, a szaksegítséggel kísért és a szaksegítség nélküli otthonszüléseket is egy kalap alá vették, ezért jutottak hamis következtetésre. Valójában csak egy dolog megállapítására alkalmas ez a tanulmány, hogy csak a szaksegítséggel kísért, tervezett otthonszülés a biztonságos.

11. Szem előtt tartva, hogy csak a szaksegítséggel kísért, tervezett otthonszülésről bizonyították be tudományosan, hogy legalább olyan biztonságos, mint a kórházi szülés, a legrosszabb opciót választja Magyarország, ha a nők alkotmányos joga mellé, ami szavatolja, hogy maguk rendelkezhetnek a szülésük helyszíne és kísérői felől, megtagadja vagy ellehetetleníti a szaksegítséget, ezzel felelőssé válik az esetlegesen bekövetkező tragédiákért.

12. 22 éve adósa az állam a nőknek nem csak az otthonszülés rendezésével, de a kórházi élettani szülések szülésznők kezébe adásával is, és a kórházi szülés, mint a férfiak által nők ellen elkövetett második leggyakoribb erőszak megszüntetésével. A magyarországi szülészet reformja – benne az otthonszülés rendezése – halaszthatatlan politikai/nőpolitikai ügy, ami nem csak minden jelenlegi és jövőbeni szülőképes korban lévő nőt érint, hanem minden megszülető vagy éppen ezekből az okokból meg nem születő magyar állampolgárt, nemre való tekintet nélkül.

Egy tökéletes válasz sok sok kérdésre

Otthonszülés téma, akit nem érdekel, lépje át. DE, ha egy kicsit is szeretne megérteni (engem és sok anyatársamat a világon), olvassa el az alábbi linken elérhető írást. Egy rádióadás margójára......

http://terepsport.hu/index.php/en/koezelet/ember/3294-a-szueletend-gyermek-nem-betegseg-hanem-maga-az-egeszseges-elet]

Ezekben az időtlen órákban - Színház a szabad szülésért

„A fájások olyanok voltak, mint az óceán hatalmas hullámai. Az engem elborító hullámzás képzetének segítségével engedtem, hogy a világegyetem tegye a saját dolgát. Túl voltam tudaton és választáson..„

Ezekben az időtlen órákban

Szül(et)éstörténetek - színház a szabad szülésért

Szereplők: 

Fullajtár Andrea, Gryllus Dorka, Hegedűs D. Géza, Jordán Adél, Láng Annamária, Lázár Kati, Ónodi Eszter, Pető Kata, Szalay Marianna, Szávai Viktória, Tóth Ildikó, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, Bognár Szilvia, Korpás Éva Platón, Lev Tolsztoj, Ina May Gaskin, Penny Armstrong és mások szövegeiből

Rendező: Mátyássy Áron

Dramaturg: Rácz Attila

köszönet: 

Vass Teréz, Király Ági, Koch Andrea, Papp Szilvia, László Olivér, Klacsán Margó, Jaffa kiadó, Színház.hu, Thália Színház

http://idotlen.szinhaz.hu

Helyszín: Thália Arizona Stúdió

Időpont: 2010. október 26. kedd, 16 h

/ Belépés kizárólag meghívás alapján. A rendezvényről felvétel készült, amely később megtekinthető a szinhaz.tv-n./

Itt nézhető meg a felvétel: http://www.szinhaz.tv/series/kulissza/szinhaz_az_szabad_szulesert

Orvosok a Szabad és Biztonságos Születésért nyilatkozata az otthonszülésről

Budapest, 2010. október 10.

Az Orvosok a Szabad és Biztonságos Születésért és a szüléssel/születéssel kapcsolatban hasonlóan gondolkodó orvosok mély megbotránkozással hallgatják és olvassák azokat a médiában megjelenő híradásokat, amelyek az Alma utcai Napvilág Születésházban történtekkel és dr. Geréb Ágnes előzetes letartóztatásával foglalkoznak. Az információk ellentmondásosak, sokszor megtévesztőek. 

Orvosként nehéz azt elképzelni, hogy a születésházban lezajlott szülés után a spontán légzés és megfelelő keringés nélküli újszülöttet életmentő beavatkozások nélkül gyakorlatilag magára hagyták volna az egészségügyi végzettséggel rendelkező szakemberek, és a bábatáskában lévő felnőtt- és csecsemő-újraélesztéshez szükséges eszközök sem kerültek volna elő. 

A média jóvoltából mindenki számára köztudott, hogy dr. Geréb Ágnest szülésznőgyógyász szakorvosi tevékenységétől eltiltották. Erre fel is hívja az őt megkereső várandósok figyelmét. Előző tanulmányaitól függetlenül hivatalosan elvégezte és megszerezte a szülésznői szakképesítést, és szülésznőként (bábaként) kísérte a szüléseket. Az esetleg felmerülő kórházi ellátást igénylő szövődmények esetén kihívott mentőegységek előtt sem titkolta soha személyazonosságát. Vajon miért vélelmezik, hogy most kívánna eltüntetni bizonyítékokat, az évek során zajló büntetőperek árnyékában élve pont most kezdene konspirációba bárkivel is? 

Az otthonszüléseknél, ahogy a világ számos országában működik a folyamat, szülésznő, azaz bába kíséri a szülést, figyel a szövődmények esetleges kialakulására, segítséget hív szükség esetén. Sem szakorvos, sem mentőautó nincs a helyszínen. Ezt a modellt kívánják alkalmazni az otthonszülés mellett álló civilek, orvosok és szakemberek, amikor a hazai szabályozást sürgetik két évtizede. 

Egyetértünk a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) állásfoglalásának azon kitételével, miszerint a szülőnőnek joga van megválasztani szülése helyszínét. 

Ebből ugyanakkor az is következik, hogy amennyiben a szülőnő otthon szeretne szülni, akkor szaksegítséget is igénybe vehet. A XXI. században nem kívánhatjuk, hogy valaki szakképzett egészségügyi szakember segítsége nélkül szülje meg gyermekét. Ennek fényében különösen aggasztónak találjuk az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), valamint a Rendőrség nemritkán zaklatásnak tűnő eljárását az otthonszülő nők s az otthonszülésben segédkező szakemberek ellen. Így egyetértünk a NEFMI azon állításával is, hogy jelenleg nincsenek meg az intézeten kívüli szülés feltételei, hiszen úgy nem lehet biztonságosan szülni, hogy komplikáció esetében fennáll a kockázata az ismert intézkedéseknek. 

A nemzetközi szakirodalmi adatok azt bizonyítják, hogy amennyiben a várandósság kis kockázatú, a tervezett, bábával kísért otthonszülés ugyanolyan biztonságos, mint a szakorvosi felügyelettel zajló kórházi szülés. A születés körüli halálozás előfordulási gyakoriságában sincs különbség. A kórházban azonban a műszeres beavatkozások és a szövődmények előfordulási gyakorisága statisztikailag jelentősen nagyobb. A szenzációra éhes médiában azonban eltorzított arányban lehet hallani az otthonszülés során kialakult szövődményekről. Ezek nyilvánosság előtti kitárgyalása – szemben a kórházi belső jelentésekkel, amelyek publicitást nem kap(hat)nak – pedig nemcsak etikátlan és jogtalan, de félrevezető is, mert azt a téves benyomást alakítja ki, mintha az otthonszülés során gyakrabban fordulnának elő problémák. 

Az egészségügyi tevékenységgel kapcsolatban is mindenkit megillet az ártatlanság vélelméhez, valamint a jó hírnévhez való jog. Ezt a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe külön hangsúlyozza. Ezért senkinek nincs joga az otthonszülésben közreműködőket vagy szakmai munkájukat megítélni addig, amíg a megfelelő szakmai, illetve igazságszolgáltatási szinten ezeket a döntéseket az arra hivatott testületek meg nem hozzák. Mivel jelenleg nincs Magyarországon az otthonszüléssel kapcsolatban felállított megfelelő szakmai testület (amely nem azonos a kórházi körülmények közt folyó szüléseket levezető szülész-nőgyógyászok szakmai testületével), vitathatatlan annak szükségessége, hogy külföldi szakemberek segítségét vegyük igénybe az ez irányú tevékenységekkel kapcsolatos döntésekben (szabályozás, bírósági ítélet meghozatala). 

Amennyiben az anyák törvénybe foglalt szüléssel kapcsolatos jogának rendezése a cél, és nem az otthonszülés kriminalizálása, a kórházi szülések kizárólagosságának bevezetése, akkor úgy gondoljuk, dr. Geréb Ágnes előzetes letartóztatása és az ezzel együtt járó hisztériakeltés tovább mérgesíti a jelenlegi helyzetet. Az előzetes letartóztatás célja így véleményünk szerint kizárólag a háborítatlan körülmények között szülni vágyók megfélemlítése, valamint dr. Geréb Ágnes lelki megtörése, amely egy demokratikusnak mondott államban teljes mértékben elítélendő és visszautasítandó. 

Orvosok a Szabad és Biztonságos Születésért (OSZABISZ) 

Kapcsolattartó: 

Dr. Szebik Imre 

telefon: +36-20-824-3195 

e-mail: imre.szebik@freemail.hu 

Referenciák: 

1. De Reu PA, Nijhuis JG, Oosterbaan HP, Eskes TK. Perinatal audit on avoidable mortality in a Dutch rural region: a retrospective study. Obstetrical & Gynecological Survey 2000;55(5):281-3. 

2. Anderson RE, Murphy PA. Outcomes of 11,788 planned home births attended by certified nursemidwives. A retrospective descriptive study. J Nurse Midwifery 1995;40(6):483-92. 

3. Garite TJ, Snell BJ, Walker DL, Darrow VC. Development and experience of a university-based, freestanding birthing center. Obstet Gynecol 1995;86(3):411-6. 

4. Olsen O. Metaanalysis of the safety of home birth. Birth 1997;24(1):4-13. 

5. Ackermann-Liebrich U, Voegeli T, Gunter-Witt K, et al. Home versus hospital deliveries: Follow up study of matched pairs for procedures and outcome. Zurich Study Team. BMJ 1996;313(7068):1313-8. 

6. Davies J, Hey E, Reid W, Young G. Prospective regional study of planned home births. Home Birth Study Steering Group. BMJ 1996;313(7068):1302-6. 

7. Durand AM. The safety of home birth: The farm study. American Journal of Public Health 1992;82(3):450-3. 

8. Gulbransen G, Hilton J, McKay L, Cox A. Home birth in New Zealand 1973–93: Incidence and mortality. The New Zealand Medical Journal 1997;110(1040):87-9. 

9. Janssen PA, Lee SK, Ryan EM, et al. Outcomes of planned home births versus planned hospital births after regulation of midwifery in British Columbia. Canadian Medical Association Journal 2002;166(3):315-23. 

10. Johnson KC, Daviss BA. Outcomes of planned home births with certified professional midwives: Large prospective study in North America. BMJ 2005;330(7505):1416. 

11. Wiegers TA, Keirse MJ, van der Zee J, Bergh GAH. Outcome of planned home and planned hospital births in low risk pregnancies: Prospective study in midwifery practices in the Netherlands. BMJ 1996;313(7068):1309-13. 

12. Woodcock HC, Read AW, Bower C, et al. A matched cohort study of planned home and hospital births in Western Australia 1981–1987. Midwifery 1994;10(3):125-35. 

13. Moore DJ. A matched cohort study of planned home and hospital births in Western Australia 1981–1987. Midwifery 1994; 10(3):125-35. 

14. Janssen PA, Saxell L, Page LA, et al. Outcomes of planned home birth with registered midwife versus planned hospital birth with midwife or physician. Canadian Medical Association Journal 2009;181(6-7):377-83. 

15. De Jonge A, Van Der Goes BY, Ravelli ACJ, et al. Perinatal mortality and morbidity in a nationwide cohort of 529 688 low-risk planned home and hospital births. BJOG: an International Journal of Obstetrics & Gynecology 2009;116(9):1177-84. 

16. Young G, Hey E. Home birth in Britain can be safe. BMJ 2000;320:798.