Csalódás, remények és örömök

Nos, a hétfői vizsgálatról, amit úgy vártam, sajnos nem tudok beszámolót tartani. Épp odaértem volna, mikor szembejött Kati néni, és mondta, hogy a doki nem vállalja el a szülést, ha nem a magánrendelőjébe járok 15.000 forintért, aztán megbeszéltük, hogy ez nagyon sok. Úgyhogy visszafordultam, kicsit csalódottan..... De azóta beszélt Kati néni a másik dokival, akihez mehetek, egyelőre terhesgondozásra, és megcsinálnak minden szükséges vizsgálatot ott helyben, nem kell kórházba mennem, sőt, még abban is segít, hogy ne kelljen órákat várakoznom. Azért jóleső egy kis protekció. Szóval hétfőn megyek a következő ultrahangra, és tarkóredő vizsgálatra. Utána meg védőnőhöz is be kell jelentkeznem, hogy végre terheskönyvet kapjak, és nyilván legyek tartva. Kicsit idegesítő, hogy mindenhol papíroktól függ a létem. Na, de ez van, mégsem szeretem. A Babanet.hu fórumon körbekérdeztem a többieket, és mindenki sokallta a fentebb említett összeget, mindenki körülbelül a feléért jár a dokijához, szóval erről ennyit. Közben bejelentkeztem csütörtökre egy genetikai vizsgálatra, Down-szűréssel, ami ingyenes, de fogom kérni a 4D babamozit és fotót is a babáról, azért majd külön fizetek, de megéri, legyen legalább egy ebben az állapotban is róla  :). És szeretném, ha a Kedves is látná végre, mert szerintem még mindig nem fogta fel, hogy Pintyőke lakik bent a hasamban. Ha majd látja, és fotónk is lesz róla, talán "kézzelfoghatóbb" lesz :), amin most nagyot mosolyogtam, hisz majd ha megszületik, akkor lesz csak igazán kézzel fogható, hihi. Fizikailag még mindig jól vagyok, étvágyam is nagyon jó, csak a munkahelyemen vagyok fáradt, főleg ilyenkor, amikor nincs sok meló, azt hiszem, ha dolgozni kell, felpörgök. 

Facebookolás közben megtudtam, hogy egy régi osztálytársam a Bolyaiból is babát vár, és kb. egyidősök vagyunk, micsoda jó hír. Tegnapelőtt meg találkoztam egy csoporttársammal is, akinek már nagy a pocakja, a 6. hónapban lehet, utána számoltam, mert azt írta, decemberre van kiírva, annyira örültem neki is, ráadásul nagyon kedves volt, azóta váltottunk emailt, és ajánlotta a dokiját, aki 6000 (!) forintért vizsgál, szóval nem mindegy na. Egyik barátnőm félig viccesen félig felháborodva mondta: "ezek a nődokik aranybányának nézik az ember pináját!", na ezen azért jót nevettem. Hát ez ilyen, a mai társadalomban eléggé ki vagyunk szolgáltatva mindenféle biznisznek, mint pl. az egészségügy, ami azért persze hasznos, de néha már túlzás, mi folyik itt. El is felejtettem, pénteken viszont elmentem a Napvilág Születésházba információs estre, mely megelőzi az információs hetet, Geréb Ági és csapata tartja, nagyon szimpatikusak voltak, csak épp nem tudtam elmenni a hétfőn kezdődő információs hét első napjára, de sebaj, van lehetőségem jövő hónapban elmenni, ott rengeteg információt kapok majd a szüléssel kapcsolatosan, mindenféle szempontból, várom már azt is, hisz kezdő kismamaként minden érdekel, sőt, minden szempont is, nem csak az egyik oldala a dolgoknak.
Másik nagy örömöm, sikerült vennem egy használt Singer elektromos varrógépet a Vaterán, így megoldódni látszik a nadrágprobléma, mert bizony kezdenek nem beérni a nadrágjaim,  és egy kismamanadrág kábé ennek a varrógépnek az ára, így meg át tudom alakítani a régieket és mindenféle hasznos dolgot tudok majd varrni vele, szóval nagyon jól fog, hétfőn hozom el a tulajdonostól. Ez lenne az:

Kicsit most hanyagoltam a benső, lelki dolgokat, de majd írok arról is, kicsit még le kell ülepednie bennem mindennek. De ami késik, nem múlik.